A tudatlanság homályában
Mint minden eddigi koncertbeszámolóm ez is a Lord zenekarral kapcsolatos. (mert én már csak ilyen vagyok…). No nem csak azért mert a Zártosztály a Lord előtt lépett fel a Barba Negrában 2018.01.27-én este, hanem már csak azért is mert Sipos Petin ugyanolyan csatos öv volt mint rajtam… Lordos 🙂 Ezért tettem az utolsó képet mindjárt az elejére, hogy lássátok, nem beszélek mellé 🙂
Máris egyből éreztem a kötődést a zenekarhoz, és elhatároztam, hogy írni fogok róluk ha ütni fog a buli …. de kezdjük az elejétől. (itt-ott idézni fogom magam hiszen sok mindent leírtam már a Lord aznapi koncertbeszámolójában)
Mire megérkeztünk a Barba Negrához kapunyitás előtt negyed órával és beálltunk a sorba,már jókora tömeg gyűlt össze odakint a kordonok előtt. Ez odáig fokozódott a 15 perccel későbbi kapunyitásra, hogy sosem látott Lordos rajongóhad sorakozott az épület előtt. Hátranéztünk és a parkolóig egybefüggően állt egy masszív tömeg, legalább 300-an lehettünk. Már akkor feltűnt hogy Edda pólós arcok álltak közöttünk, de ezt akkor még nem tudtam hova tenni. Rövid, de velős futással kezdtünk a kordontól a bejáratig, hogy aztán elfoglaljuk a helyünket a színpad előtt (ez a csajok ötlete volt, 5x-es férfi már nem szívesen szalad magától, csak az asszony után, de akkor is csak abban az esetben ha van remény….).
Én normális Lordos vagyok, sosem voltam Zártosztályon. „Mi ez a Zártosztály?” – kérdezgettük egymástól már odabent, amíg Mező Feri barátom fel nem világosított hogy Eddát játszanak. Hmmmmm… Edda…. biztos valami újabb klón… azaz bocs tribute banda… fanyalogtunk, de nem bántuk, mivel az Eddát is szeretjük nem csak a Lordot. Mondom én hogy normálisak vagyunk… Már érthető volt miért láttunk kint az udvaron Edda pólós arcokat….
De aztán rendesen kaptunk az arcunkba egy iszonyat jó bulit!
Első meglepetés (igy jár aki nem néz utána a dolgoknak előtte a neten) Sipos Péter (Sipi) aki énekelt. Jééé a Sipos Peti, hát Őt ismerjük. A bandában mellette Csillag Endre (Csuka) gitározott, a basszusgitárnál Zselencz László (Zsöci), Lázár Zsigmond (Zsiga) állt a billentyűs hangszerek mögött hátul, és nem kisebb név mint Donászy Tibor (Tipcsi) nyomta a doboknál. Ezzel a felállással kezdődött a buli.
Mint amikor bejön a főorvos és fejbe vág az orvosi kalapáccsal, úgy ütött meg a zene! Sorra csendültek fel a jobbnál jobb Edda számok, amire hamar beindult a Barba Negra akkora már 1000-re duzzadó közönsége. Azt hiszem gyorsan realizáltuk, hogy jó hogy itt vagyunk már az első zenekarnál. Egyszer csak a semmiből ugrott a mikrofon elé Mirkovics Gábor (Zserbó) és elkezdett vokálozni. Mekkora rákendról arc, imádtuk! Aztán idővel gazdát cserélt a basszusgitár, ami Zsöci nyakából Zserbóéba vándorolt. Na így már teljes volt a kép, hiszen Zserbó is basszer (hogy nekem milyen sötét és eltompult volt az agyam eddig, tényleg a Zártosztályon a helyem). Háháááá…. rákendról van!
Sipi hangja hihetetlenül szólt. Nem is akárhogy törtek elő torkából az Edda számok… Feltornyozódtak bennem gyermekkorom azon emlékei, ahogy az első két Edda lemezt hallgattam bakeliten az AKAI lemezjátszómon. Orion fülhallgatóval a fejemen. Azokat a korongokat amiket a Petőfi Sándor utcai hanglemezboltban vásároltam. Micsoda szaga volt az új lemezeknek, emlékeztek? Én pontosan emlékszem, jöttek az emlékeim a múltból. Őszinte leszek (mindig az voltam) sosem jártam Edda koncertekre a 80-as években, viszont rengeteget hallgattam, mint sokan mások. Az első két lemez az nálam etalon, a legjobb Edda lemezek. A korszak legjobb rock lemezei!
Nem valószínű, hogy pontosan fel tudom idézni mely számok és milyen sorrendben voltak, mert nem készültem Zártosztályból, sem Eddából, de ígérem igyekszem majd a végére összetenni a kockákat. Ami nekem fontos emlék volt, a Minden sarkon álltam már, Egek felé kiáltottam, Elhagyom a várost, Álmodtam egy világot az első lemezről, a Kölyköd voltam, Kínoz egy ének, A torony a második albumról, az Érzés a harmadikról, A kör és az Ünnep az ötödikről és a Velem kiáltsatok a hatodikról, de ezzel még koránt sem teljes az elhangzott nóták listája
Amikor felébresztenek a kómából
Ahogy megszólaltak a dalok úgy törtek elő emlékeimből a szövegek. Mint akit felélesztenek a mesterséges kómából és folyamatosan kezd dél-vietnámiul beszélni, úgy üvöltöttem én is a Minden Sarkon álltam már, a Kölyköd voltam sorait együtt a zenekarral. A Zártosztályon ilyenkor múlik el a nyugtató hatása és rájössz ki is vagy valójában… A koncert közepe tájékán, minden elsötétült, a dobok fényárban úsztak. Tipcsi nyomott egy olyan dobszólót, hogy tátott szájjal néztük mikor kezd el repedezni a vakolat a falon. Uhhhhh….
Jópofa közjáték volt amikor Csuka és Zserbó elkezdett vitatkozni mint a régi koncerteken, hogy vajon ki előtt állnak a jobb csajok (Zserbó állt bal oldalt, Csuka pedig jobbra tőlünk… ez fontos) Természetesen nem hagyhattam szó nélkül és beordítottam, hogy “Itt vannak a legjobb csajooook… hiszen, Tamara, Noémi és Moncsi álltak előttem, de amúgy sem lehetett minket nem észrevenni, mivel tomboltunk szinte végig. Volt is mire, a hangulat eszméletlen volt.
Megható volt Zsöci énekével az Álmodtam egy világot magamnak….
A Zserbó és Zsöci felváltva jöttek, aztán…. a végére mind a ketten fent maradtak. Olyan dupla basszer felállást láttam amit még sohasem. Egymás mellett tolta Zserbó és Zsöci, természetesen nem ugyanazt játszották a húrokon, fullba virtuózkodtak…. nagyon ott volt!
Nagyot dörrentek ma este a régi Edda dalok. De hát mi mást vártunk volna, csakis ezt… kár hogy újra kint vagyok…. mert kiengedtek a Zártosztályról 🙂 🙂
Köszönjük srácok ezt a baromi jó bulit, köszönjük hogy veletek lehettünk!
És nem én lennék ha nem azzal fejezném be, hogy ezt a nagyszerű időutazásos élményt megint csak a Lordnak köszönhetem 🙂
A mai felállás:
- Csillag Endre (Csuka) – gitár
- Donászy Tibor (Tipcsi) – dobok
- Mirkovics Gábor (Zserbó) – basszusgitár
- Zselencz László (Zsöci) – basszusgitár
- Lázár Zsigmond (Zsiga) – billentyűs hangszerek
- Sipos Péter (Sipi) – ének
Tracklista, ahogy én emlékszem:
Éhes asszony, Megfulladok, Velem kiáltsatok, Változó idők, A kör, Ünnep, A torony, Kínoz egy ének, Elhagyom a várost, Álmodtam egy világot, Egek felé kiáltottam, Minden sarkon álltam már, Kölyköd voltam
Zártosztály kórlap:
A zenekar tulajdonképpen egy Edda emlékzenekar, ugyanis a legendás rockbanda három egykori tagja játszik benne, a basszusgitáros Mirkovics „Zserbó” Gábor, a gitáros Csillag „Csuka” Endre és a dobos Donászy Tibor, és szinte csak 80-as évekbeli Edda-slágereket adnak elő, az énekesük pedig nem más, mint Sipos Peti, az Irigy Hónaljmirigy frontembere. Hozzájuk csatlakozott Zserbó egyik barátja, Lázár Zsigmond, aki a billentyűket bűvöli.
A Zártosztály formáció az V. Hardrock farsang felkérésére, csupán egyetlen koncertre állt össze 2013.02.08-án.
A zenekar tagjai már akkor visszarepítették a közönséget az 1985-88′-as évekbe, ízelítőt adva, milyen is lehetett akkoriban egy Edda koncert. Repertoárjukban az általuk írt és előadott számok szerepeltek.Többek között: Gyere Őrült, Veled vagyok, Lisztománia, Változó idők, Ünnep, Kör és még jó néhány akkori legendás Edda dal. A koncert olyan jól sikerült ,hogy a fiúkat szinte egész évben nyüstölték a fesztivál és koncertszervezők további fellépések miatt. A nagy nyomásnak engedve a zenekar úgy döntött, hogy 2014-ben folytatják… Azóta már túl van a zenekar jó néhány óriási sikerű koncerten 4-5 bulit csinálnak évente az Edda rajongók nagy örömére.
Korábbi interjúk a zenekar tagjaival:
- Zártosztály a bakancsos Edda 5 tagjával és Hirleman Bercivel, Interjú Mirkovics Gáborral (2017) – hardrock.hu – Zártosztály
- Zártosztály – interjú (2017) – passzió.hu – Zártosztály
Zártosztály galéria Barba Negra:
