Interjúk a múltból: 30 éves a Lord (2002)

Interjú Erős Attilával és Balogh Józseffel (Az eredeti interjú a nyugat.hu oldalán található)

Bizony, éppen három évtizede, hogy megalakult a híres rockbanda. Az öregfiúk ezért 24-én Jubileumi bulit tartottak a szombathelyi reptéren. Erős Attilával, a Lord egyik frontemberével és Balogh József szövegíró-költővel beszélgettünk.

Attilla, ha jól tudom te csak a hetvenes évek végén csatlakoztál a Lordhoz, így nem vagy alapító. Mit csináltál addig??

Attila: Akkoriban egy vasvári zenekarban zenéltem, és beugrottam játszania Lordhoz. A fiúk később megkértek, hogy csatlakozzam, de én nem akartam otthagyni a régi csapatot. Amikor rájöttem, hogy mégis jó volna váltani, akkor már nem annyira kellettem. Végül nagy nehezen mégiscsak bevettek.

A zenéket innentől kezdve általában te szerezted. De az akkori szövegek még nem Balogh József munkái. Ki írta őket?

Attila: Többnyire Németh Gábor barátom. A dolog úgy működött, hogy este írtam egy nótát, átvittem Gáborhoz, hogy reggelre szöveget kérek. Általában el is készült.

József: No, azért jóval többen foglalkoztak azelőtt szövegírással – kapcsolódik be a beszélgetésbe Balogh József – Igaz, írt ez a fiú, de azt hiszem a felesége is, meg még elég sokan rajtuk kívül.

Attila: Igaz. Például akkori énekesünk, Sipsi felesége is.

És a híres vándor? Állítólag a közönség hozta össze, ti csak megszerkesztettétek.

József: Nem, ez nem igaz – rázza a fejét Balogh –  Most hallottam egy diákomtól: “Tanár bácsi, tetszik-e tudni, hogy ki írta a vándort?” “Kisfiam, úgy tudom, ez több ember közös alkotása” – válaszolok. “Nem, tanár bácsi, ez nem igaz” – mondja. “Azt a dalt az édesanyám írta.”

Attila: Így van – bólogat mellettem Attila – Erika írta.

És ki volt ez az Erika?

Attila: A billentyűsünk barátnője – így Attila –

József: Egy Lord-közeli – nevet fel Balogh József.

A nyolcvanas évek elejétől végül te lettél az állandó szövegfelelős fordulok hozzá.  

József: Így van. Sokan a Lord miatt olvassák a verseimet.

Sokan tudják, hogy te költő és pedagógus Is vagy. Mégis hogy fér ez össze a dalszövegírással?

József: Nagyon könnyen. Nekem csak adott a dolog. Abban, hogy a költészetemet jobban megismerjék a Lord segített, mert ők adták a népszerűséget. Tény az, hogy sokan olvassák a verseimet a Lord miatt. A másik: a zene rendkívüli fegyelemre neveli a költőt. Ha valaki megnézi, én nem nagyon írok szabad verseket, inkább csak kötött ritmusúakat. Ennek az az oka, hogy muzsika is megkötötte a kezemet. Ha a zenéhez tizenkét szótag kell, akkor annyi kell, ha a fene fenét eszik is. Ezt a fajta kötöttséget pedig a verseimben is jól alkalmazom.

De gondolom vers és dalszöveg között azért vannak tartalmi különbségek.

József: Pontosan. Ez az, ami igazán nehézzé és széppé tette a szövegírást. Tudniillik, nekem van egy költői világom, a fiuknak meg van egy Lord zenei és piaci világuk. A kettőt összehozni tényleg nagyon nehéz. A másik, hogy egy dalszövegnek sokkal közérthetőbbnek, kell lennie, a versnél. Ezt nagyon nehezemre esett tudomásul venni, de egyszer csak rá kellett jönnöm. És még valami.

Attila:  A szöveg igazából csak szolgálója a muzsikának Nem, Józsikám? – csattan fel Attila, aki közben egy kicsit elmélázott.

József: Nem értek egyet. Szerintem a szöveg is éppolyan fontos. Mert ha te egy olyan refrént írsz ami gagyi, akkor azt rögtön dúdolják is a dalaimmal.

Visszatérnék még a kérdésedre, hogy hogy fér össze ez a három pálya?

József: Nos, nekem  meggyőződésem – folytatja Józsi -, hogy a dalszövegnek nem csak gyönyörködtetnie, de nevelnie is kell. Itt jön elő a pedagógus. Goethét szoktam idézni, már elnézést. Ő mondta, hogy nem azt kell adni a közönségnek, amit kér, hanem amit kérnie kellene. Én próbálom ehhez tartani magam. Tehát semmiképpen nem akartam olyanokat írni, hogy, Isten véled drága Piroskám, van még rajtad kívül csinos lány, vagy ,Drága bakter úr a sorompót mért nem nyitja fel. Ezek persze a táncdalfesztivál díjnyertes dalai voltak. De ugye érted, hogy mit akarok ezzel mondani. Valahol lavírozni kell a magasabb szintű művészet és a szöveggyártás között.

Attila: A Lord is azok közé a zenekarok közé tartozik, amelyek azért mások mint a többi, mert olyan a szövegviláguk, amilyen – szólal meg végre Attila is – Ilyen egyébként még a Kispál és a Borz vagy esetleg a Tankcsapda.

Mi volt az első szöveg, amit írtál? Idéznél belőle? – fordulok ismét Józsihoz.

József: Igen, nagyon szívesen. Az első a Napvilág című volt.

“Emlék ma már, de belül valahol
maradt egy hang, s rád kiáltva szól:
Téged nem érhet semmi baj, életed kísérje a dal!
Remélem néked a köznapi szépet, s kívánok jót!”

Ez olyan, mintha rólatok szólna Hiszen egy időben teljesen úgy tűnt, végleg különválnak útjaitok. Tíz évig nem játszottatok együtt, azután valahogy mégis újra összeálltatok. Mintha csak rátok kiáltott volna az a bizonyos hang…

Attila: Majdnem – mondja Attila.-  Amikor kiléptem, nekem nagyon komoly anyagi gondjaim voltak. Volt idő, amikor a Lordban játszottam és annyira nem volt pénzünk, hogy nem mertem megkérdezni a feleségemtől, hogy miből élünk. Úgyhogy amint kiléptem elkezdtem keményen dolgozni. De tíz év megfeszített munka után, tudod már nagyon, tud hiányozni a színpad és a zene. Így történt, hogy Vida Feri megkeresett, azzal, hogy mit szólnék, ha újra összeállna a banda. Én rögtön igent mondtam.

Ha jól tudom neked volt valami komoly vitád Ferivel, ami miatt tíz évig nem is beszéltetek. Bizony, így van. Tehát nem beszélsz valakivel tíz évig, aztán megkeres egy ajánlattal, és te egyből igent mondasz?

Attila: Vidával félre tudtuk tenni az ellentéteinket a zene miatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek.

József:  Ne gondold azt – szól közbe Józsi – , hogy minden együttesben puszipajtásság folyik. Ha családok megosztottak, pedig ott vérségi kötelék van, akkor mit vársz egy zenekartól, ahol nincs semmiféle vérszerződés, legfeljebb lemezszerződés.

Attila: Hogy világos legyek –  folytatja Attila – , ez a történet arról szól, hogy együtt játszunk, semmi egyébről. Sőt, bevallom, ha nem lenne ilyen fogadtatásunk, akkor talán nem is csinálnám.

Tíz év után újra találkoznia régiekkel, érdekes lehetett. Mesélj róla!?

Attila: Siófokon találkoztunk. Fölmentünk egy étterembe, azt hiszem nyár volt, mert emlékszem kerthelyiségben ültünk. Bevallom, még a parkolójegyet is őrzöm, amit akkor adtak. Lecsücsültünk egy asztalhoz. Jön a pincér, meg áll előttünk. “Csak nem a Lord?”, kérdezi fülig érő szájjal. Azt hiszem, nagyon meglepődött. Erre megkérdeztük tőle, “Tudod, hogy te vagy az első, aki tíz év óta együtt lát minket?” Könnyfakasztó jelenet volt.

És mi minden történt azóta?

Attila: Azóta hál’ isten nagyon sokat játszunk. Van egy aláírt szerződésünk egy új lemezre, ami karácsonyra fog megjelenni. Felvetettük a Pecsában tartott harmincéves jubileumi koncertünket, ebből valószínű, hogy sikerül kiadni egy videóanyagot is.

Augusztus 24-én pedig itt Szombathelyen tartotok jubileumi bulit.

Attila: Így van.

Úgy tudom, a zenekar két tagja is Pestről jár le. Hogyan oldjátok meg a próbákat??

Attila: Hidd el, megoldható. Tény, hogy nem találkozhatunk mindig; Gidófalvynak ott van a rádió, az egész emberes feladat. De azért össze lehet hozni.

Gidófalvy és a Pannon Rádió miatt nem érik támadások az együttest?

Attila: Igazat megvallva érik. Amikor kirobbant a cirkusz a rádió körül, néhány szponzor, akivel sikerült megegyeznünk úgy tett mintha nem is ígért volna semmit. Volt olyan fesztivál, ahol emiatt nem sikerült fellépnünk. De ezek különösebben nem zavarnak minket. A régi Pannon Rádió politikai töltése egyébként sem Gidótól származik. Ezt jó, ha mindenki tudja.

Decemberben tehát megjelenik az új album. Utána hogyan tovább?

Attila: Ugyanúgy fogunk játszani minden városban és minden faluban, ahova meghívnak minket. Hál isten, a mi koncertjeinken mindig nagyon jó a hangulat. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy Lord koncerteken soha nincs verekedés, sem semmiféle politikai felhang, csakis a tiszta zene.

  • Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/493?layout=tiles