Előzmények
Sok koncerten voltunk már idén de a Pallai produkció féle Kárpátia – Ossián – Lord (plusz további zenekarok a helyszíntől függően) még nem. Ezért időben indultunk, hogy lehetőleg kezdésre ott legyünk, ha már megyünk, megnézünk mindenkit. Viviennek nem is volt kérdés, az új Lordos pólóban szeretett volna a koncerten lenni. Őt a tatabányai pályaudvaron vettük fel, mivel Pestről jött egy Railjet-el 1. osztályon…. hmmmm…. ez volt a kívánsága, amire egy apa nem mondhat nemet 🙂
Kicsit szétnéztünk még Tatabányán mielőtt a koncert helyszínére érkeztünk volna. A Cool Death Klán nyomta már a színpadon, Őket követte az Ossián helyett a Kalapács, akik rendesen végigdöngették a műsort, majd a Kárpátia vonult fel.
Így telt el az a „röpke” 4 óra amit a Lordra való várakozás előzött meg részünkről. Közben összebratyiztunk a helyi magyarság egyik őrzőjével, akivel együtt próbáltunk Buga Jakab nótákat énekelni 🙂
A koncert
Mire elérkezett a fél 11 és Lordjaink kezdték benépesíteni a színpadot, a nézőtér már tiszta csatatér volt, az eldobált sörös dobozoktól. Csúszott és ragadt a padló a feles poharaktól, de hát ez természetes velejárója egy rokkerekkel telezsúfolt koncertprogramnak.
A fiúk beállása meglehetősen gyors volt, Erő még a gitárokon tolta a riffeket, és nyomkodta a pedáljait, miközben Loui már a tamokat püfölte, Márk pedig a billentyűs hangszerek beállításait végezte éppen a hangtechnikusokkal. De aztán….
A koncert szokásosan a „Fázom a szélben” és a „Tépett Álmok„-al kezdődött az Intró után, majd Misi beköszöntőjét követően a „Hargita” és a „Holnap mindig más” következett. Innen ugrottunk máris a „Rossz Fiúk„-ra. Igen, a rövid program kezdődött, persze Mi ezt már jól láttuk, hiszen csak Erő gitárkollekcióját kellett számba vennünk.
Már megint volt egy kis gondja Misinek a vezeték nélküli mikrofonnal (idén nem először), így át is kellett váltani Erő vokál mikrofonjára, amíg a technikusok orvosolták a problémát. Ezután még egy kis ideig olyan visszhangja volt énekesünknek, amit a világörökségbe számító Tihanyi Visszhang is megirigyelt volna, de végül ez is megoldódott.
Volt egy jókora kilépő a színpad előtti térben, amit Misi és Erő is élvezettel használt nagy örömünkre, hogyisne használták volna, hiszen ez is a tökéletes Lord Buli része.
Repültek a zászlók az „Itthon vagy otthon” dalnál, és több száz torok énekelte a dalt a zenekarral. Közben volt némi mozgolódás mögöttünk a kissé illuminált nézőkkel, akik persze nem Lordosok voltak. A rendezőknek is majdnem be kellett avatkozniuk, de aztán visszaléptek.
Hallhattuk még az „Az utca kövén„, a „Neked soha nem elég” dalokat a régi lemezekről, a „Ne legyen sírás” és az „Út szélén mindig égnek a gyertyák„-at az új korongról.
Egyszerűen készek vagyunk amikor meghalljuk a:
„Ne kérj és ne várj több bocsánatot
Ha nincs vihar. ha nincs többé sodrás,
Találj egy okot, hogy több legyen még
Nem baj, ha nincs már megállás!
Ne félj, mert majd vigyáz rád, vigyáz rád minden angyal.
Ne félj, veled lesznek majd, lehetsz bármilyen bajban!”
sorokat, iszonyúan üt ez a szám, még ha nem is olyan „Lordos” mint a régiek! Loui olyan ütemet tol ezen a számon, hogy számológéppel sem tudod kiszámolni….
Frenki… no comment…..
Végre sikerült párszor elkapnom Erő „ashi-waza ” lábtechnikáját, bár ezt tökéletesen lefotózni, egyenlő a lehetetlen küldetéssel…
A „Vándor” zárta a programot. Természetesen zenekarunk ekkor még nem mehetett sehova, de ezt Ti is tudjátok…. az egy nótás ráadás a „Szállj Szabadon” volt.
Köszönjük Lordjainknak, köszönjük Tatabányának, a Pallai produkciónak, Horváth Pistinek, Szeleczky Misinek és Donlevinek, hogy megint láthattuk Lordjainkat! Főleg hogy az éjfélkor véget ért koncert másnapján már Nyíregyházán dübörög a Lord zenekar! Misi, Erő, Márk, Loui, Frenki: Köööszööönjüüüük!!!!!
Tatabánya galéria
